Kapanyél

Különösen az év végi ünnepek során értékelődnek fel a családi ételköltemények. Növénybarát olvasóink, ha máshonnan nem, posztjainkból számos alkalommal kedvet kaphattak élő fűszernövények tartására. Az otthon fűszert termesztők megtapasztalhatták - minden tisztelet a szárítmányok forgalmazóinak -, hogy más az íze az ételnek, ha frissel fűszerezik. Az illatos, ízes mini kertecskék a hideg hónapokban is megélnek, elférnek egy-egy nagyobb zöld területen, a legjobb helyük a télikertben, zárt verandán lenne. De a konyhaablakban vagy világos előszobán is megélnek.

Nem rossz a szárított, de a friss az mégiscsak más

Ahogy közelednek az ünnepek, a lakás díszítgetése mellett az illatoknak is egyre fontosabb szerep jut. A drogériákban kapható szagűzők nagyon népszerűek, de minek költenénk ilyesmire, ha magunk is könnyen készíthetünk - ráadásul természetes - illatosítókat.

A lakásban terjedő illatoknak persze nem csak karácsonykor van nagy szerepe: ingatlanosok szokták ajánlani, hogy véletlenül pont fahéj vagy frissen sült sütemény illata lengje be az eladni kívánt lakást, amikor a potenciális vevő érkezik. Személyes élményem ezzel kapcsolatban, amikor lakáskeresésnél az egyik helyről szinte menekültünk az átható babgulyásszag miatt, pedig elvileg nem lett volna rossz a hely. Sebaj, utólag már jobb, hogy így történt.

A mai névnaphoz több növény, hiedelem és szokás is kapcsolódik. Ezek közül talán a borbálaág a legismertebb: sok helyen cseresznyefaágat, máshol kilencféle (vagy ahány van a kertben) gyümölcsfa- vagy orgonaágat tesznek vízbe. Ha karácsonyra kivirágzik (ki szokott), akkor újévre férjhez mennek az eladósorban lévő lányok.

A szokás Szent Borbála legendájához kötődik, aki pogány apja akarata ellenére keresztelkedett meg, és választotta Krisztust örök vőlegényül. Apja ezt nem tudta megbocsájtani, lányát a provincia prefektusa elé vitte. Borbálát börtönbe vetették, kegyetlenül megkínozták, de a legenda szerint Krisztus a Paradicsom virágaiból koszorút helyezett a fejére, amitől sebei minden reggelre begyógyultak, és más csodák is történtek.

Végül lefejezték, az ítéletet saját apja hajtotta végre. Meg is bűnhődött érte, mert hazafelé villám sújtotta halálra.

Ha kertünket felkészítettük már a télre, ideje eltenni a szerszámokat is. Amennyiben az utolsó fűnyírás után nem tettük meg, akkor most tisztítsuk meg a fűnyírót: kefével távolítsuk el a rátapadt fűmaradványokat, és ellenőrizzük a késeket, hátha újra kell élezni őket. A benzines fűnyírót lehetőleg üres tartállyal tegyük el.

A kerti locsolócsövet se hagyjuk kint, nehogy a fagy megrepessze, inkább összetekerve akasszuk fel a szerszámos kamrában, sufniban, garázsban, kinek mije van. Ha nincs, építhetünk is egy kis helyeset, pl. ilyet:

A balkonkertészek alig ismerik az évelő szegfűféléket, pedig párnás telepeik pompásan virágzanak a ládákban. Igénytelen voltuk miatt népszerűbbek is lehetnének, és a szegfűfélék történetét vizslatva kiderül, hogy voltak szebb napjaik is. Mellettük szól, hogy jó néhány olyan fajuk van, amelyek - igaz dísztelenül - különösebb gond nélkül a szabadban is átvészelik a telet. Ráadásul meg se kottyan nekik, ha a virágládájuk átfagy.

Csüngőszegfű