Kapanyél

Nincs olyan kertészkedő, aki ne szeretné, hogy kertjét délceg pálma árnyékolja. A baj csak az, hogy az egzotikus külsejű növény a fagyos teleket nem éli túl. A mediterránumban egy-egy rendkívüli havazás meg sem kottyan e növénycsodáknak, de a tartós mínuszokat végképp nem szívlelik.

Ezért a nagyobb telelő hellyel rendelkezőknek is be kell érni a ládában, dézsában növő pálmákkal. Persze kellő férfierőre is szükség van, hogy a mázsás növényt ide-oda cipeljék. Van azért más lehetőség is: a Budai Arborétum egyik nagy pálmáját kint hagyják, és sikerrel áttelel a szabadban. Igaz, a Kertészeti Egyetemnek ebből az épületéből télen mindenütt szelel a meleg, mindenesetre, tudósok szerint, ha folytatódik a felmelegedés, akkor a magyar kertekben is megélhetnek a pálmák.

Most éppen a Washingtoni Botanikus Kertben bontotta ki virágát a kontyvirágfélék családjába tartozó titánbuzogány (vagy más néven óriáskontyvirág), melyet sokan a világ legnagyobb és legbüdösebb virágaként tartanak számon. Tudományos neve sokat elárul külleméről: Amorphophallus titanum, szabad fordításban "óriási formátlan pénisz".

A trópusokon (Óceánia, Afrika, Ázsia és Szumátra) élő növényt Odoardo Beccari olasz botanikus fedezte fel 1878-ban. Néhány gumót és magot elküldött Firenzébe, amit a gumók ugyan nem éltek túl, de néhány mag kicsírázott. A magoncokból küldtek a londoni Királyi Botanikus Kertnek, ahol 1889-ben először virágzott eredeti trópusi élőhelyén kívül.

Állandóan visszatérő olvasói kérdés, mit lehet tenni, amikor megjelenik a "fű a fűben", azaz a tökéletesre tervezett szép zöld gyepben egyszer csak a gyomok, köztük is az egyik legagresszívebb talpas muhar veszi át a főszerepet.

Itt nincs

Ez az elterülő tarackhoz hasonló, de vastagabb levélzetű "szörnyeteg" egynyári növény, tehát télen kifagy. Tavasszal viszont újult erővel tör elő, úgyhogy ha meglátjuk a fűben, azonnal nekiállhatunk kihúzkodni. Ha késlekedünk, 1-2 nap alatt képes felmagzani, és szinte kezelhetetlenné válik.

Egy igazi kertbarát külföldi nyaralása idején érdeklődéssel figyeli a helybeliek igyekezetét. A legtöbb nyaralóhely közparkjaiban, botanikus- és magánkertjeiben van is mit tanulni. Népszerű Horvát-, Görög-, Olasz-, Spanyol- és Törökország, ahol rengeteg olyan növénnyel is találkozhatunk, amelyeket szívesen látnánk saját kertünkben vagy dézsában a balkonon. Nem árt, ha zsebkertbarátkészlettel indulunk a mediterrán országokba nyaralni. A megpakolt autóban mindig találni egy kis helyet egy-egy dugványnak, amiből itthon szép emléknövényt lehet nevelni. (Azt azonban tudni kell, hogy az Unión túli területekről beérkező növények, növényi részek behozatalára sokféle korlátozás létezik.)

A legjobb lenne palackkertben hazahozni a növényeket

A legtöbb kert mostanra már tele van mindenféle növénnyel, az egykor kicsik mára terebélyesek lettek, vagy legalábbis nehéz valamilyen impozáns darabnak helyet találni. A kertkép frissítésére még a nyár közepén is pompás megoldás lehet valamilyen díszfű. Szoliternek jók egyesével vagy többedmagukkal, de a nagyra növők sora térhatárolónak is ragyogó, és ha kis tó mellé kerülnek, szemre megnagyítják a vízfelületet.