Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Június - Szent Iván hava

A június hónap elnevezése egyesek szerint a régi római "Junius"-nemzetség nevéből ered. Lehetségesnek tűnik, hogy a naptárt megreformáló Caesar fiáról, Marcus Junius Brutusról nevezték el. Amikor azonban Brutus meggyilkolta a saját apját, méltatlanná vált arra, hogy egy hónap névadója legyen, ezért ettől fogva Juno istennőtől származtatták az elnevezést. Ez a magyarázat könnyen beivódott a köztudatba, hiszen Juno istennő, a csillagos égbolt királynője is tagja volt a március, április és május neveket adó isteni családnak (Mars, Vénusz, Jupiter).

A népi megfigyelések szerint a június – bár a nyár kezdete – veszélyes lehet. „Júniusi derült ég bőség, júniusi sár szükség” – tartja a népi bölcsesség, mert ilyenkor már nem hiányzik az eső a gabonának.

23. hét:

- június 8. (Medárd): Ha ezen a napon esik, 40 napig esni fog, ha süt a nap, 40 napos szárazság jön. Általában erős lehűlés várható. Megfigyelések szerint, ha Medárd napján süt a nap, akkor édes lesz a bor. Ha esik, szépen kihajt a fű, bő lesz a szőlőtermés, de gyenge a bor.

Vízelvezetés a kertben

Csapadékvizek elvezetése

Miért fontos?
A felszíni vizek elvezetése ugyanolyan lényeges műszaki feladat, mint egy ház alapozási munkái. Amennyiben egy ház alapja nem szakszerűen épül, az egész épület instabillá válik. Szakadhat, repedhet, sőt össze is dőlhet. Elhibázott felszíni vízelvezetési megoldás esetén a pincék vízelöntése, falfelázása, házfalak vizesedése, repedezése, a kert elmocsarasodása, fű- és növénypusztulása okozhat problémát.
 
Miből tevődik össze a felszíni víz?
A csapadékvizek összességéből. Tetőkről, burkolatokról lefolyó, kertre hulló csapadékból, telken kívüli területekről (utak, zöldfelületek) befolyó vizekből. Nagy szakmai tapasztalattal rendelkező szakember szükséges a tökéletes műszaki megoldáshoz, amivel mentesíteni tudjuk házunkat, telkünket a kellemetlen következményektől.
 
Műszaki megoldások
Első lépésként víztömegszámítást kell végezni a legszélsőségesebb időjárási viszonyokat figyelembe véve (pl. 150 m2-es tető x 50 mm-es eső=7,5 m3 víz). A legcélravezetőbb megoldás földmunkával elvezetni az épülettől a vizet. Ajánlom, hogy már az építkezés megkezdése előtt, a házalap magassági kitűzésénél vegyük figyelembe a terepszinteket. Használjuk kertünk zöldterületének szikkasztó képességét is.
 
Mitől függ a hatékonysága?
- a zöldterület nagyságától, magassági szintjétől
- talajszerkezettől: homok, középkötött, kötött, márga, vízzáró agyag, sziklás, köves
 
Mélyebben fekvő „vízgyűjtő” zöldterületeken vizes talajt kedvelő növényeket ültessünk, pl. fűzfákat. Télen, az átfagyott talaj esetében csak minimálisan üzemel ez a megoldás, de erre is van alternatíva. Az összegyűjtött csapadékvizet lehetőleg mechanikus, szikkasztási megoldásokkal vezessük el. Lényeges szempont, hogy a háztól minél messzebb és lehetőleg a legmélyebb területen szikkasszunk. Azon területeket, ahol rendszeres a vízmosás, kavicsterítéssel vagy kőszórással védjük. Sok helyen a vízgyűjtő aknákba, tartályokba vezetik a csapadékvizet, és átemelő szivattyúkkal távolítják el. Ez nagyon drága, kockázatos megoldás, és még mindig ott a probléma, hova vezessék a kitermelt vizet. Mindig válasszuk a legegyszerűbb megoldást az adottságokhoz képest.
 
Bálint Károly kertépítő
 
Ugyanebben a témában másik szakértő blogírónk, Megyeri Szabolcs is elmondja a véleményét: 

Hirdetés

Közösség

Szeretjük

Kapanyel.png
szineslogo.png

Szakértőink

Kérdésekkel, problémákkal fordulhattok közvetlenül szakértőinkhez:
Bálint Károly Czauner Péter
kertépítő kertészmérnök
Vagy észrevételeiteket, kérdéseiteket megoszthatjátok velünk is:

Hirdetés

Utolsó kommentek

Könyvajánló

Feedek