Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Régi népélet naptára

Borbála borbálaág időjárás tél december

December - Karácsony hava

48. hét:

- december 1. (Elza): "Elza-napi éles szél, négyheti széllel jár." A meteorológiai tél kezdete. Ilyenkor fogták be a gazdasszonyok hizlalásra a karácsonyi pulykát.

- december 4. (Borbála): Ha a Borbála napján vízbe helyezett cseresznyefaág ("borbálaág") karácsonyra kivirágzik, az eladó lánynak közeli házasságra van kilátása. Vághatunk mellé aranyvesszőt, meggyfaágat, orgonát, bármilyen gyümölcsfaágat a kertből, így szép virágos csokrunk lesz karácsonyra. Igaz, az orgonának csak a levelei hajtanak ki, de az is nagyon mutatós.

Borbála-napkor többféle tevékenység is tilos: nem szabad fonni, mert ha rokkához nyúlnánk, Borbála bedobná az ablakon az orsót, a fonál kóccá válna, a marhák lábára tekeredne, azok pedig megsántulnának. Akárcsak Luca-napkor, nem szabad varrni sem, mert bevarrnánk a tyúkok fenekét.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Régi népélet naptára

május fagyosszentek ültetés bor

Május - Pünkösd hava

19. hét:

- május 12. (Pongrác): A fagyosszentek első napja. A már melegedő időjárás ilyenkor sokszor hirtelen lehűl, gyakran fagyot is hoz. Fagyosszentek előtt nem tanácsos palántát ültetni. A Pongrác-napi eső nem jó a gabonára, árt a szőlőnek, viszont a mező szép zöld lesz tőle. Amilyen az időjárás Pongráckor, olyan lesz Orbánkor (május 25.) is.

- május 13. (Szervác): A fagyosszentek második napja.

 "Szervác, Pongrác, Bonifác, mind fagyosszentek,

Hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kentek!"

- május 14. (Bonifác): A földeken általában megvárták a fagyosszenteket, és csak utána ültették az uborkát, babot, paradicsomot.

 A magyar legendárium szerint Pongrác subájában fagyott meg a kánikulában, Szervác a Tisza közepén fulladt meg víz nélkül, Bonifácot pedig a szúnyogok csípték halálra. Ezért bosszút esküdtek, minden évben visszajárnak, és mindent megtesznek, hogy elpusztítsák a termést: széllel, faggyal, jégesővel.

- május 15. (Zsófia): Erre a napra esőt jósolnak. Egyes vidékeken a néphit szerint a fagyosszentek utáni Zsófia is hozhatott fagyot:

"Pongrác, Szervác, Bonifác,

Zsófia is lehet gyász."

Ha valamilyen szerencse folytán szép idő van ezekben a napokban, az bő szőlőtermést jelent: "Sok bort hoz a három ác, ha felhőt egyiken sem látsz."

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Régi népélet naptára

uborka bab vetés régi népélet naptára jászok

Május – Pünkösd hava

18. hét

- május 2. (Zsigmond): E napon kell vetni az uborkát, mert akkor jó termést hoz, de vetés közben nem szabad beszélgetni, mert hézagosan kel ki a mag. Nem jó, ha a gyerekek almával labdáznak, mert akkora jegek fognak esni, mint az alma.

- május 5. (Györgyi, Adrián): Ezen a napon nem szabad mezítláb vetni, mert bolhás lesz a növény.

- május 6. (Babevő János): Ilyenkor kell vetni a hüvelyeseket (bab, borsó, lencse), mert nagy valószínűséggel már nem fognak elfagyni. "Aki János evangélista napjáig el nem vet, nem érdemes a jó szóra."

A Jászok napja is: 1745. május 6-án Mária Terézia a jászkunokat szabad parasztokká nyilvánította. Ennek emlékére 1991 óta Jászjákóhalmán minden évben megtartják a Jászok napját.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Régi népélet naptára

időjárás január régi népélet naptára bor termés férj

Január - Boldogasszony hava

3. hét:

- január 18. (Piroska): "Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy". Azt is tartották, hogy az a lány, aki ezen a napon piros kendőt köt a nyakába, még abban az esztendőben férjhez megy.

- január 20. (Fábián, Sebestyén): Az első tavaszébresztő nap. Ekkortájt indul meg a fákban a nedvkeringés.

- január 21. (Ágnes): Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince.

- január 22. (Vince): Egyes helyeken "vincevesszőt" vágtak, és a szobában vízbe állították. A kihajtott vesszőkből jósolták meg a következő évi termést.

A gazdák szerint ezen a napon sok bort kell inni, hogy bő legyen a termés.

Az időjárásra is odafigyeltek: szép, napos idő jó bortermést, a rossz idő viszont silányat ígért: "Ha fénylik Vince, megtelik a pince. Ha csepeg, csurog, kevesebb lesz a borod."

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Régi népélet naptára

karácsony disznóölés időjárás bor termésjóslás Luca-szék boszorkány

December - Karácsony hava

52. hét:

- december 21. (Tamás): Sok más téli naphoz hasonlóan e napon is meg lehet jósolni, ki lesz a majdani férj. Az egyik módszer: elalvás előtt egy férfi alsóneműt kell a párna alá tenni, ami segít éjjel megálmodni, ki lesz a nagy Ő. A másik, hogy Tamás előestéjén a lányoknak vállal meg kell rázni a kaput, mert ha erre kutyaugatást hallanak, biztosan lesz kérőjük. (Semmit nem bíztak a véletlenre…)

Ebben az időszakban gyakori a disznóölés, ezért Disznóölő Tamásnak is hívják. A levágott jószág segít megjósolni a várható időjárást: ha nagy a mája, csikorgós lesz a karácsony. Ha Tamás napjára leesik a hó, akkor pedig békés, boldog lesz az ünnep.

Sok helyen úgy tartják, aki ezen a napon egyszer disznót öl, annak azután minden évben le kell vágnia valamilyen háziállatot, különben Tamás pusztítja el valamelyik jószágát. Az ilyenkor vágott disznó hájának tamásháj a neve, amely nem avasodik meg, így gyógyítja a keléseket, kiütéseket. Másutt úgy tartották, hogy az e napon levágott disznó sózott vére gyógyítja a köszvényt.

- december 24. (Ádám-Éva): Ha karácsony éjjelén havazik, az nagyon sok jót ígér. Szenteste napján már nem végeztek mezei munkákat, a férfiak kisöpörték az udvart, tűzifát vittek be a házba, az asszonyok pedig főztek, sütöttek, pl. az ünnepi asztalra kerülő jézuskalácsot.

Az ivó- és a fürdővízbe almát és pénzt tettek, hogy egészségesek és szerencsések legyenek.

Az éjféli mise fontos szerepet tölt(ött) be december 24-én.  Pl. előtte a hajadon leányok házasságvarázslást hajtottak végre: olyan gyertya mellett öltözködtek, amely már világított lakodalomban, ezzel biztosítva, hogy hamar elkeljenek. Az éjféli misére menet ostorcsattogtatással, fáklyákkal vagy a templomkertben mindenféle zajkeltéssel igyekeztek távol tartani a rossz szellemeket.

Úgy tartották, hogy az éjféli mise alatt megszólalnak az állatok és kibeszélik gazdáikat. Ezt megelőzendő itatójukba petrezselymet, piros almát tettek, hogy egészségesek legyenek, és ne tudjanak rosszat mondani tartóikról.

Aki elkészült a Luca-székkel, és az éjféli misén feláll rá, megláthatja a boszorkányokat. Ha észrevette őket, menekülni kell, mert ők is kiszúrják a kíváncsiskodót. A menekülés közben elszórt mák segít egérutat nyerni: amíg a boszorkányok szedegetik a szemeket, el lehet tűnni.

- december 25. (Karácsony): "Fekete karácsony - fehér húsvét." Ha ezen a napon borús az idő, esik vagy havazik, akkor szép nyár, jó termés lesz. A fordítottja is igaz: ha süt a nap, rossz nyár várható, és rossz lesz a termés is.

- december 26. (Karácsony, István): Ha szép idő van, jó termés lesz.

- december 27. (János): János-nap, ha borús, a termény igen dús - tartja a népi megfigyelés.

János napján szokás volt a boráldás. A középkorban még a templomban ittak a hívek a szentek tiszteletére, később a családok már csak elvitték a bort a templomba, hogy a pap megáldja. A szentelt bor meggyógyította a beteg embert és állatot, megóvta a házat a gonosztól.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Hirdetés

Közösség

Szeretjük

Kapanyel.png
szineslogo.png

Szakértőink

Kérdésekkel, problémákkal fordulhattok közvetlenül szakértőinkhez:
Bálint Károly Czauner Péter
kertépítő kertészmérnök
Vagy észrevételeiteket, kérdéseiteket megoszthatjátok velünk is:

Hirdetés

Utolsó kommentek

Könyvajánló

Feedek