A téli, tavaszi nagy metszési munkát a nyári hajtásválogatással lehet csökkenteni. Ezzel kisebb sokk éri a növényt, mert nem kell annyi később eltávolítandó hajtást növelnie, és kevesebb zöldhulladék keletkezik. Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy a vékonyabb hajtásokat könnyebb vágni.

A nyári orgonát a szezonban többször is érdemes visszavágni, hogy teltebb legyen 

Július második feléig lenne jó sort keríteni a nyári második zöldmetszésre. A gyümölcstermők és a fazonírozott fás dísznövények gondozóinak fontos feladata a váz- és belőle kinövő gallérágak egyensúlyának szabályozása. Mielőtt valaki meghátrálna, nincs másról szó, mint az erősebb növekedő vázág leállításáról és a gyengébben növő hajtás növekedésének előmozdításáról. Ha csak kicsi a különbség a két növekedési hajlandóság között, akkor elég a hajtáscsúcson lévő, csúcsvitorlának mondott levelet visszacsípni. Ha jelentősebb a növekedési egyensúly különbsége, akkor elő kell venni a metszőollót, és a leállítandó hajtáson keresni kell egy jó irányba álló, másodrendű elágazást, majd erre visszametszeni. Ezen az épen maradt csúcslevél hozza azt az információt, hogy lehet növekedni.

A levágott részek most soknak tűnnek, de a módszer fiatalon tartja a növényt

E helyesen elvégzett hajtásválogatás eredményeként a meghagyott hajtások lendületesebben fejlődnek, a korona belseje szellősebb lesz, a több fény következtében az alvórügyek is kihajtanak, csökken a felkopaszodás. Ha gyümölcsfáról van szó, akkor szebbek, színesebbek lesznek a gyümölcsök, ha pedig díszfa vagy cserje esett át a nyári hajtásválogatáson, akkor arányosabb, tetszetősebb lesz.

A nyári metszéssel lehet megregulázni a vízhajtásokat is. Magát a módszert csonkosnak is mondják. Ennek lényege, hogy a téli metszés helyén előtörő vízhajtások dzsungelében lehet rendet vágni. Minden harmadik-negyedik hajtást szabad meghagyni, a többit lehetőleg tőből el kell távolítani. A meghagyottakat 30 centis csonkra érdemes vágni, és az ebből előtörő hajtásokból majd később lehet válogatni, hogy ezekből nevelhessenek majd új vázágakat vagy termőrészhordozó részeket. A csonthéjasoknál e metszés ideje a szüret után van, az almás termésűeknél ezt az időt nem kell megvárni.

Szerző: Czauner Péter

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!